Wednesday, April 30, 2014

Zárj össze random embereket egy koleszba, dobd el a kulcsot, és nézd meg mi történik

Oké, tudom,hogy ez a posztom japánról kéne,hogy szóljon, de szeretnék beszélni egy kicsit az itteni társaságról és végeznék egy kis összehasonlítást is.

Volt egyszer egy japán tanárom aki egyik órán megemlítette,hogy szerinte 2 fajta európai ember él Japánban.

1. - Az aki nagyon durván betartja a japán szokásokat (jobban, mint egy japán), csak japán kaját eszik, csak japán haverjai vannak, a többi külföldivel nem igazán akar szóba állni és ennek a vége többnyire az,hogy elvesz egy japán nőt és vissza se néz többé a saját országára.

2. - Az akinek nagyon nem tetszik ami itt van, nem akar a japánokkal együtt lenni. Nem akarja a nyelvet beszélni csak ha nagyon nagyon muszáj, nem eszik japán kaját és csak a többi külföldivel akar haverkodni.

ÉS MILYEN IGAZA VOLT!!!

Mielőtt valaki érzésre kifejtené,hogy az 1. miért jobb,mint a második hozzá teszem, hogy 3 hetes tapasztalat után azt tudom mondani,hogy egyik variáció sem jó!!! És iszonyat egyszerű elmenni valamelyik végletbe.

Szóval, itt a koleszban mind a 2 véglettel találkoztam. Főleg a fiuk követik az első variációt, a lányok meg a másodikat. (természetesen van kivétel, erről majd mindjárt hozok példát). Amikor ide jöttem a koleszba, érkezett velem 4 európai fiú, igen csekély japán tudással, ebből 2 már a 2. héten talált magának japán barátnőt. Ezzel még nem lenne baj...csak a 2 srác viselkedése olyan módon megváltozott,hogy konkrétan köszönni nem akarnak a többi nem japánnak, nemhogy elmenni velük valamilyen közös programra. Ha pedig esetleg mégis hajlandóak szóba állni veled akkor sem akarnak angolul beszélni. Megjegyzem elég morcosak tudnak lenni ha az éppen aktuális japán csapatához megpróbálsz becsatlakozni. (hogy is van, 2 dudás egy csárdában??? )

Van itt egy lány, aki eddig elég sokat lóg a külföldiekkel is, de amint megjelenik egy japán a társaságban, tök mindegy miről beszéltünk, akár a mondanivaló közepén is képes köszönés és bocsánat kérés nélkül faképnél hagyni és elmenni jópofizni a japánokkal. Ha elmegyünk valahova kajálni, és a többi japán csak késve érkezik meg, akkor feláll az eddigi helyéről, köszönés és bocsánat kérés nélkül, oda megy az újonnan érkezett japánokhoz és azokkal trécsel. Oké, lehet ez csak nekem sértő...

Viszont azt kell mondanom,hogy a második pontot követő külföldiek vannak többen. Ők főképpen azok az ausztrálok akik eddig csak a japán nyelvet tanulták, néztek egy pár animot, de igazából lövetük sem volt arról,hogy milyen más kultúrába fognak itt egy fél évig élni. Van itt pl. 3 lány, akik véletlenül sem akarnak a japánokkal semmilyen közösködést vállalni. Meg sem akarják ismerni őket, 3an el vannak magukban. A japán kaját azt fel sem hozom példának mert csak európai kaját hajlandóak enni, és ki sem akarnak próbálni mást. Számukra minden ami itt van furcsa és gyerekes és hülyeség. Csak nem japánokat hívnak el karaokézni, moziba vagy Disney landbe. A japánok által szervezett programokon még csak véletlenül sem akarnak részt venni, ha pedig 1-1 közös összejövetelkor mégis befutna egy japán azt látványosan levegőnek nézik, még ha csórikám esetleg haverkodni is akarna.

A kínaiakról inkább nem szólok, mert azokat kb. annyiszor láttam, ahányszor hallom őket angolul beszélni. Szóval leginkább semmikor. Ők ugyanezek pepitában, csak Ők a többi kínaival lógnak.

Ezzel csak azt akarom mondani,hogy amikor kijövünk Japánba, ne gondoljuk azt,hogy minden olyan lesz, mint az animokban. Nem fogunk léptén nyomon nagy szemű manga csajokba, yakuzákba vagy szamuráj kardokba botlani. Nem akarok itt bölcselkedni de azt kell mondanom,hogy bármilyen meglepő is valakinek, Japánban is emberek élnek.

Összegezve, azoknál látom a nagy csalódást Japánban akik az animékben látott világot várták volna el.

Jah, igen. Az fenti postommal nem azt akartam volna érzékelni,hogy én itt gyökerekkel élek együtt. Nem, velem szinte mindenki nagyon rendes. Mielőtt kijöttem attól féltem,hogy sokat fogok unatkozni mert senki nem fog hívni sehova mert mindenki utálni fog jaj,jaj,jaj. Most meg már szeretnék egy olyan hétvégét is, amikor nem hívnak sehova. :P

Azért gondolkoztam el a témán, mert az itteni szobatársam megemlítette,hogy kezdek átesni az első variációba. Fel sem tűnt, de az elmúlt 2 hétben amikor tehettem, szándékosan CSAK a japánok társaságát kerestem. És ez azzal is járt,hogy az itteni európaiakat látványosan letojtam. Mostantól erre igyekszem majd jobban figyelni.

U.I.:  kérték egy páran,hogy írjak a helyekről is amiket láttam. :) Képek fent vannak FBn, többnyire valamilyen magyarázó szöveggel, mi az Istent mondjak még róluk? :D Nagyon jók! Nagyon szépek! Nagyon imádok Japánban kirándulni :) Ha kérdésed van,hogy mit érdemes megnézni írj rám. De nem fogok a Tokugawa klánról előadásokat tartani, vagy,hogy ki mikor építette :D minden másra ott van a Google.

No comments:

Post a Comment