Egyetem

Üdvözletem!

Az eheti postomban a japán egyetemről szeretnék szólni néhány szót. :)

Jelenleg a Tokyo Metropolitan Universityre járok ami Japánban a 6. legjobb egyetem. Minden nap van órám, ebből egy héten 6db japán órám. A többi órám mind angolul van.

A japán órákat mind anyanyelvű tanárok tartják. A japán órák kellően szigorúak. Minden órán japán teszt van és házi feladat. Nem akarom kipróbálni milyen az amikor nem csinálok házit vagy nem tanulok a tesztre. :P A japán órákban többnyire nincs semmi különös, átlagos japán nyelv órák. Habár a keddi japán órámat egy férfi tartja. Ezen az órán a nagy előadóban vagyunk mert nagyon sokan vették fel ezt az órát. (Ami azét furcsa mert a többi órán kb. 10en vagyunk.) Ezen az órán olyan japánokkal is együtt vagyunk akik japán nyelv tanárok akarnak lenni :P Szóval nagyon jó pármunkák vannak!

Osztályterem

Az angol óráim már vegyes érzelemmel töltenek el. A SATOMU programnak, amiben részt veszek, ebben a félévben az célja,hogy a hallgatóknak adjon egy erős japán tudást. Úgyhogy az informatikai oktatásom kissé háttérbe szorult ebben a félévben...

Az angol tárgyaim amiből van egy héten 4, csupa bölcsész tárgyak. (halkan megjegyzem ez nekem annyira nem probléma, mert 3 év után már kissé hiányzott valamiféle humán típusú oktatás) Hétfőn egy amerikai hapsi által tartott Japanese Language cimű tárgyam van. Az első óra állati jó volt! Igaz, a pasas nagyon szigorúnak néz ki, de nagyon jól adott elő, úgyhogy ha valaki úgy követel,hogy rendesen leadja mellé az anyagot akkor az szerintem a legjobb. Fogunk tanulni a japán nyelv eredetéről, melyik nyelvhez hasonlít és a különböző japán nyelvjárásokról. :)



Nah a keddi óráról aminek a neve Global Mindfuc.., akarom mondani...Global Mindset, nagy csalódás volt. -.- Úgy éreztem magam mintha az oviban lennék azon az órán...
Az óra első felében lévő feladat magyarázatától inkább megkímélek mindenkit, kártyázni kellett... (jó, szóval én az OEn azt szoktam meg,hogy elég szigorú az óra menete, van feladat ami nehéz, meg kell oldani pont úgyhogy nekem ez a kártyás bohóckodás gyökérségnek tűnt ) Utána csoport munka volt... Ezen az órán a japánokkal együtt vagyunk, úgyhogy a pármunkában egy japán lánnyal voltam. Elvileg ezen az órán kötelező angolul tudni...a párom mégis egy értelmes mondatot nem volt képes összerakni!!!! (arról kellett beszélgetni,hogy milyen kulturális szokások vannak egymás országában)

Én meg szerintem elég türelmes vagyok, ha valaki nem tud valamit akkor szívesen segítek. Itt is türelmesen vártam a lányt,hogy mondjon valamit angolul. Közben meg szerencsétlen egyre jobban kapkodott hadonászott és össze volt zavarodva, mondtam neki,hogy chill, én sem úgy születtem,hogy tudtam angolul. Aztán elbőgte magát...mondom JESUS, hát én sem bőgök az N2es japán órán ha valamit nem értek :D Sőt, ha mindig sírtam volna, amikor nem tudtam valamit, akkor az otthoni egyetem már úszna. (há infomátika!!!) :D Szerencsére ettől lenyugodott, és együtt működést mutatott a mondat összerakásban.
2 nap után meg összefutottam vele a cafeteriánál kérdezte, nincs e kedvem vele meg a barátaival enni,  és ezzel bemutatott pár japán barátjának akik meghívtak a főző klubjukba :D (Japánban ugyanis az iskolákban lehet csatlakozni mindeféle klubbokhoz. Van föző klub, kendo klub, rajz klub íjász klub stb.) Ugyhogy szerdán föző klub az egyetemen. :D
Visszatérve az órára...az borzalmas volt...mind a félépítése mind a követelménye. Úgyhogy elneveztük Global Mindset helyett Global Mindfucknak.

Még talán a Social Change in Japan cimű óráról érdemes szót ejteni. Jó. :)



Itteni programokról annyit mondanék,hogy elég sok van. :) Szerdán meghívott az a prof, aki segített pályázásban, a diákjaival tartott közös buliba, ami egy közeli étterem-kocsmába volt. Unalmasra számítottam, de nagyon-nagyon jó volt. Sokan voltak egykorúak velem és nyitottak voltak úgyhogy sokat beszélgettünk. :) A kaja is nagyon fincsi volt. Japán stílusú, japán kajás étterem. Valamennyi pénzt be kell fizetni és annyit lehet enni vagy inni amennyit akarsz. :) A kaját pedig egy iPadről rendeled és kihozzák neked. Olyan este 11 körül szabadultam el, és 2 srác haza is kísért. Ami mindenképp jó, mert hajlamos vagyok még mindig rossz vonatra szállni, rossz irányba indulni, és más ajtóján bemenni. :)