Zárj össze random embereket egy koleszba, dobd el a kulcsot, és nézd meg mi történik

Oké, tudom,hogy ez a posztom japánról kéne,hogy szóljon, de szeretnék beszélni egy kicsit az itteni társaságról és végeznék egy kis összehasonlítást is.

Volt egyszer egy japán tanárom aki egyik órán megemlítette,hogy szerinte 2 fajta európai ember él Japánban.

1. - Az aki nagyon durván betartja a japán szokásokat (jobban, mint egy japán), csak japán kaját eszik, csak japán haverjai vannak, a többi külföldivel nem igazán akar szóba állni és ennek a vége többnyire az,hogy elvesz egy japán nőt és vissza se néz többé a saját országára.

2. - Az akinek nagyon nem tetszik ami itt van, nem akar a japánokkal együtt lenni. Nem akarja a nyelvet beszélni csak ha nagyon nagyon muszáj, nem eszik japán kaját és csak a többi külföldivel akar haverkodni.

ÉS MILYEN IGAZA VOLT!!!

Mielőtt valaki érzésre kifejtené,hogy az 1. miért jobb,mint a második hozzá teszem, hogy 3 hetes tapasztalat után azt tudom mondani,hogy egyik variáció sem jó!!! És iszonyat egyszerű elmenni valamelyik végletbe.

Szóval, itt a koleszban mind a 2 véglettel találkoztam. Főleg a fiuk követik az első variációt, a lányok meg a másodikat. (természetesen van kivétel, erről majd mindjárt hozok példát). Amikor ide jöttem a koleszba, érkezett velem 4 európai fiú, igen csekély japán tudással, ebből 2 már a 2. héten talált magának japán barátnőt. Ezzel még nem lenne baj...csak a 2 srác viselkedése olyan módon megváltozott,hogy konkrétan köszönni nem akarnak a többi nem japánnak, nemhogy elmenni velük valamilyen közös programra. Ha pedig esetleg mégis hajlandóak szóba állni veled akkor sem akarnak angolul beszélni. Megjegyzem elég morcosak tudnak lenni ha az éppen aktuális japán csapatához megpróbálsz becsatlakozni. (hogy is van, 2 dudás egy csárdában??? )

Van itt egy lány, aki eddig elég sokat lóg a külföldiekkel is, de amint megjelenik egy japán a társaságban, tök mindegy miről beszéltünk, akár a mondanivaló közepén is képes köszönés és bocsánat kérés nélkül faképnél hagyni és elmenni jópofizni a japánokkal. Ha elmegyünk valahova kajálni, és a többi japán csak késve érkezik meg, akkor feláll az eddigi helyéről, köszönés és bocsánat kérés nélkül, oda megy az újonnan érkezett japánokhoz és azokkal trécsel. Oké, lehet ez csak nekem sértő...

Viszont azt kell mondanom,hogy a második pontot követő külföldiek vannak többen. Ők főképpen azok az ausztrálok akik eddig csak a japán nyelvet tanulták, néztek egy pár animot, de igazából lövetük sem volt arról,hogy milyen más kultúrába fognak itt egy fél évig élni. Van itt pl. 3 lány, akik véletlenül sem akarnak a japánokkal semmilyen közösködést vállalni. Meg sem akarják ismerni őket, 3an el vannak magukban. A japán kaját azt fel sem hozom példának mert csak európai kaját hajlandóak enni, és ki sem akarnak próbálni mást. Számukra minden ami itt van furcsa és gyerekes és hülyeség. Csak nem japánokat hívnak el karaokézni, moziba vagy Disney landbe. A japánok által szervezett programokon még csak véletlenül sem akarnak részt venni, ha pedig 1-1 közös összejövetelkor mégis befutna egy japán azt látványosan levegőnek nézik, még ha csórikám esetleg haverkodni is akarna.

A kínaiakról inkább nem szólok, mert azokat kb. annyiszor láttam, ahányszor hallom őket angolul beszélni. Szóval leginkább semmikor. Ők ugyanezek pepitában, csak Ők a többi kínaival lógnak.

Ezzel csak azt akarom mondani,hogy amikor kijövünk Japánba, ne gondoljuk azt,hogy minden olyan lesz, mint az animokban. Nem fogunk léptén nyomon nagy szemű manga csajokba, yakuzákba vagy szamuráj kardokba botlani. Nem akarok itt bölcselkedni de azt kell mondanom,hogy bármilyen meglepő is valakinek, Japánban is emberek élnek.

Összegezve, azoknál látom a nagy csalódást Japánban akik az animékben látott világot várták volna el.

Jah, igen. Az fenti postommal nem azt akartam volna érzékelni,hogy én itt gyökerekkel élek együtt. Nem, velem szinte mindenki nagyon rendes. Mielőtt kijöttem attól féltem,hogy sokat fogok unatkozni mert senki nem fog hívni sehova mert mindenki utálni fog jaj,jaj,jaj. Most meg már szeretnék egy olyan hétvégét is, amikor nem hívnak sehova. :P

Azért gondolkoztam el a témán, mert az itteni szobatársam megemlítette,hogy kezdek átesni az első variációba. Fel sem tűnt, de az elmúlt 2 hétben amikor tehettem, szándékosan CSAK a japánok társaságát kerestem. És ez azzal is járt,hogy az itteni európaiakat látványosan letojtam. Mostantól erre igyekszem majd jobban figyelni.

U.I.:  kérték egy páran,hogy írjak a helyekről is amiket láttam. :) Képek fent vannak FBn, többnyire valamilyen magyarázó szöveggel, mi az Istent mondjak még róluk? :D Nagyon jók! Nagyon szépek! Nagyon imádok Japánban kirándulni :) Ha kérdésed van,hogy mit érdemes megnézni írj rám. De nem fogok a Tokugawa klánról előadásokat tartani, vagy,hogy ki mikor építette :D minden másra ott van a Google.

Egyetem

Üdvözletem!

Az eheti postomban a japán egyetemről szeretnék szólni néhány szót. :)

Jelenleg a Tokyo Metropolitan Universityre járok ami Japánban a 6. legjobb egyetem. Minden nap van órám, ebből egy héten 6db japán órám. A többi órám mind angolul van.

A japán órákat mind anyanyelvű tanárok tartják. A japán órák kellően szigorúak. Minden órán japán teszt van és házi feladat. Nem akarom kipróbálni milyen az amikor nem csinálok házit vagy nem tanulok a tesztre. :P A japán órákban többnyire nincs semmi különös, átlagos japán nyelv órák. Habár a keddi japán órámat egy férfi tartja. Ezen az órán a nagy előadóban vagyunk mert nagyon sokan vették fel ezt az órát. (Ami azét furcsa mert a többi órán kb. 10en vagyunk.) Ezen az órán olyan japánokkal is együtt vagyunk akik japán nyelv tanárok akarnak lenni :P Szóval nagyon jó pármunkák vannak!

Osztályterem

Az angol óráim már vegyes érzelemmel töltenek el. A SATOMU programnak, amiben részt veszek, ebben a félévben az célja,hogy a hallgatóknak adjon egy erős japán tudást. Úgyhogy az informatikai oktatásom kissé háttérbe szorult ebben a félévben...

Az angol tárgyaim amiből van egy héten 4, csupa bölcsész tárgyak. (halkan megjegyzem ez nekem annyira nem probléma, mert 3 év után már kissé hiányzott valamiféle humán típusú oktatás) Hétfőn egy amerikai hapsi által tartott Japanese Language cimű tárgyam van. Az első óra állati jó volt! Igaz, a pasas nagyon szigorúnak néz ki, de nagyon jól adott elő, úgyhogy ha valaki úgy követel,hogy rendesen leadja mellé az anyagot akkor az szerintem a legjobb. Fogunk tanulni a japán nyelv eredetéről, melyik nyelvhez hasonlít és a különböző japán nyelvjárásokról. :)



Nah a keddi óráról aminek a neve Global Mindfuc.., akarom mondani...Global Mindset, nagy csalódás volt. -.- Úgy éreztem magam mintha az oviban lennék azon az órán...
Az óra első felében lévő feladat magyarázatától inkább megkímélek mindenkit, kártyázni kellett... (jó, szóval én az OEn azt szoktam meg,hogy elég szigorú az óra menete, van feladat ami nehéz, meg kell oldani pont úgyhogy nekem ez a kártyás bohóckodás gyökérségnek tűnt ) Utána csoport munka volt... Ezen az órán a japánokkal együtt vagyunk, úgyhogy a pármunkában egy japán lánnyal voltam. Elvileg ezen az órán kötelező angolul tudni...a párom mégis egy értelmes mondatot nem volt képes összerakni!!!! (arról kellett beszélgetni,hogy milyen kulturális szokások vannak egymás országában)

Én meg szerintem elég türelmes vagyok, ha valaki nem tud valamit akkor szívesen segítek. Itt is türelmesen vártam a lányt,hogy mondjon valamit angolul. Közben meg szerencsétlen egyre jobban kapkodott hadonászott és össze volt zavarodva, mondtam neki,hogy chill, én sem úgy születtem,hogy tudtam angolul. Aztán elbőgte magát...mondom JESUS, hát én sem bőgök az N2es japán órán ha valamit nem értek :D Sőt, ha mindig sírtam volna, amikor nem tudtam valamit, akkor az otthoni egyetem már úszna. (há infomátika!!!) :D Szerencsére ettől lenyugodott, és együtt működést mutatott a mondat összerakásban.
2 nap után meg összefutottam vele a cafeteriánál kérdezte, nincs e kedvem vele meg a barátaival enni,  és ezzel bemutatott pár japán barátjának akik meghívtak a főző klubjukba :D (Japánban ugyanis az iskolákban lehet csatlakozni mindeféle klubbokhoz. Van föző klub, kendo klub, rajz klub íjász klub stb.) Ugyhogy szerdán föző klub az egyetemen. :D
Visszatérve az órára...az borzalmas volt...mind a félépítése mind a követelménye. Úgyhogy elneveztük Global Mindset helyett Global Mindfucknak.

Még talán a Social Change in Japan cimű óráról érdemes szót ejteni. Jó. :)



Itteni programokról annyit mondanék,hogy elég sok van. :) Szerdán meghívott az a prof, aki segített pályázásban, a diákjaival tartott közös buliba, ami egy közeli étterem-kocsmába volt. Unalmasra számítottam, de nagyon-nagyon jó volt. Sokan voltak egykorúak velem és nyitottak voltak úgyhogy sokat beszélgettünk. :) A kaja is nagyon fincsi volt. Japán stílusú, japán kajás étterem. Valamennyi pénzt be kell fizetni és annyit lehet enni vagy inni amennyit akarsz. :) A kaját pedig egy iPadről rendeled és kihozzák neked. Olyan este 11 körül szabadultam el, és 2 srác haza is kísért. Ami mindenképp jó, mert hajlamos vagyok még mindig rossz vonatra szállni, rossz irányba indulni, és más ajtóján bemenni. :)

YOU LEFT THE LIGHTS OOOOOON!!!!!!

Mi a legtöbbet ismételt mondat egy koleszban? YOU LEFT THE LIGHTS OOON!!!

Meg arra is rájöttem,hogy ki az igazi good guy Greg itt. Az aki elmegy fürdeni és fürdés után nem forgatja el a gombot miután beálltotta a normál hőmérsékletű vizet.
Komolyan....minden fürdésem azért tart 20percig mert 10perc elmegy a víz beállítással. (YOU LEFT THE LIGHTS OOON!!!)

Tegnap sikeresen kizártam magamat a szobámból. Ugyanis ilyen hülye kártyás rendszer van, amit ha oda érintesz az ajtóhoz akkor kinyílik. Tartozna hozzá jelszó is, de én azt nem kaptam mert amikor azt kiosztották én aludtam. Mindig amikor messzebbre megyek, magammal vittem a kis kártyám és amikor vissza csámpázok, hozzá nyomom és ajtó nyitva. Tegnap, amikor elmentem fürdeni, okosan bezártam az ajtót, de nem vittem magammal a kártyát. Ezt természetesen fürdés után vettem észre (YOU LEFT THE LIGHTS OOOON!!!) így nem tudtam bemenni a szobámba. Aztán eszembe jutott,hogy az erkélyemen nyitva hagytam az ablakot, úgyhogy csak be kéne mászni és kinyitni belülről az ajtót. A 4. emeleten lakom úgyhogy érdekes mutatvány volt átmászni az erkélyen, de nem halt meg senki. Reméltem,hogy senki nem látta az amatőr pókember mutatványom, de valaki szólt a házmester néninek mert az 5 perc után kopogott az ajtómon,hogy (ユリさん,大丈夫ですか。+ YOU LEFT THE LIGHTS OOON!!!) Szóval miután meghallgatta storymat,hogy hogy zártam ki magam, adott végre jelszót az ajtóhoz,úgyhogy mostmár nem kell a kártyát magammal cipelnem. Viszont még hozzá tette,hogy a 4. emeletről azért kizuhanni fájdalmas és összerakni sem egy olcsó mulatság...

Ma  szeretném megosztani veletek egy kis kellemes csalódásomat. :) Amikor én kijöttem Japánba, akkor mindenki azt mondogatta nekem,hogy Japán valószínűleg olyan lesz, mint Anglia. Az angolok nem fognak veled beszélni, le sem fognak tojni téged,úgyhogy csak a külföldiekkel tudsz majd szót váltani. (YOU LEFT THE LIGHTS OOON!!!) Ebben szerencsére csalódtam. :) Reggel az itteni, "haverjaimmal" elmentünk Shinjukuba vásárolgatni. Igazából én csak nézelődtem Ők vásároltak. Majd kajáltunk egyet valami Japán gyors étteremben. Ilyen szép zöld UFO italom volt.

Utána végig bumliztunk a városon, majd beértünk az egyetemre. Az egyetemről rakok fel képeket. :) Csak sajna a kép nem adja vissza milyen eszméletlenül jól néz ki. 16:00kor kezdődött a Japán órám, de már 15:00kor megérkeztem. Leültünk a terem elé és elkezdtem olvasgatni. :) Majd oda jött hozzánk 4 japán egyetemista lány. És...............................................  YOU LEFT THE LIGHTS OOOON!!!!.

Nah jó nem. :) Nagyon aranyosak voltak és kérdezték honnan jöttünk meg nincs e kedvünk velük leülni az egyetem parkjában mert ők ennének. :) Szóval nagyon meglepődtem.

Úgyhogy összegezve itt minden nagyon nagyon jó!!! :)

Üdvözöllek a blogomon. Fél évig Japánban leszek igy megpróbálom átadni,hogy mit tapasztalok ebben a hihetetlenül más kultúrájú országban. (mielőtt valami grammar nazy belekötne a hosszú i hiányába, elárulom,hogy, elég komplikált beírni úgyhogy nem fogok vele mindig hülyéskedni.) Bármilyen más észrevételt, kérdést szívesen veszek. :)

Akkor kezdeném azzal,hogy magyar idő szerint pénteken indultam Budapestről reggel 06:40kor Párizsba. Utána várt még rám egy 13 órás repülő út Tokyoig. 13 óra rengeteg...utáltam...alig vártam,hogy végre leszálljunk.

Reptéren szerencsére várt minket egy fiatal hölgy, (aki természetesen nem tudott angolul, ez lehet,hogy sok embert meglep majd, de a japánok úgy kollektíve nem tudnak jól angolul) aki segített busz jegyet venni, mondott egy bye byet felrakott a buszra azt annyi... Azért kissé betojtam kezdetben mert megmondta hol szálljak le, és eléggé féltem,hogy összetévesztem az állomásokat vagy valami. De szerencsére nem volt gond, 40 perc alatt kint voltunk Hachijouji állomáson, ahol találkoztunk a TMU japán egyetemistáival akik elkísértek minket  a szállásunkra.

A szállásom Toyada vonat állomástól vany 10 perc sétára. Külön szobám van egy lakás részlegben egy ausztrál és egy japán lánnyal. Jelenleg még mindig nehezebben boldogulok az ausztrál angollal mint a japánnal... -.- Nem laktam még koleszban úgyhogy igyekszem igyekszem a lehető leggyorsabban alkalmazkodni a szabályokhoz. A szemét levivős macerát ma sikerült megértenem.

Japán ilyen védjük a környezetet kampány címszó alatt borzolják az idegeidet mindenféle szelektv hulladék gyűjtéssel.  Véleményem szerint egyszerűbb lenne az élet ha nem csomagolnának be minden árut a boltban mert állati nagy pazarlásnak tartom.

Pl a bonbon is a dobozon belűl egyenként van becsomagolva. Ha fizetsz a boltban, kapsz szatyrot ingyen a pénztárnál.(ugye az MOn persze más ok miatt, de tilos) A pénztár előtti pulton még korlátlan mennyiségű zacskó áll a rendelkezésedre,hogy kedved szerint becsomagold az árukat. Igen, Japán tényleg a világ legnagyobb szemét termelő országa.

Szemét gyűjtés a koleszban: nem csak a koleszban, de kb. Japán egész területén nem igazén van nyilvános szemetes. Ugyanis ha neked szemeted van, azt szépen haza viszed, berakod otthon a kis környezet barát kukába és kiviszed a közös szemét gyűjtő helyre. Egyszerűnek tűnik? NEM AZ!!! Ugyanis napokra van osztva,hogy te mikor vihetsz ki bizonyos fajta szemetet. Pl: hétfőn csak a műanyag kedd csak a konyhai maradék stb. Itt a koleszban is úgy van,hogy nincsen szemetes, csak a konyhában van egy szelektív gyűjtő, amit nem igazán engednek használni mert ha 50 ember oda ürítené a szemetét az kicsit szűkös lenne. Mindenki a saját szemetét a kis szobájában gyüjti, és amikor éléggé büdösnek érzi, akkor vesz spéci színes szemét zacsikat a boltban, bele válogatja a szemetét majd az éjszaka közepén kinindzsázik vele a közeli szemét lerakóhoz. 

Én már vittem le a szemetet...de komolyan itt ninják élnek...amikor kimegyek a tárolóhoz egy út van és amikor kivittem a szemetem kb. üres volt a szemét tároló, oda felé nem láttam senkit, vissza mentem 1 pet palackért ami nem volt több mint 1 perc, visszamegyek, vagy 10 szemetes zsák van a szemét tárolóban...Úgy látszik Japánban ciki dolgonak tűnik ha szemetet termelsz.

Ezek a szemét tárolók le vannak lakatolva nehogy valami aktívabb környezet védő esetleg több szemetet akarna kidobni mint amit a saját szemét tárolója elbírna.

Nah valami érdekesebb és kellemes témáról inkább. :) Ma volt az első órám az egyetemen. Szerencsére ingyenes busz megy ki az egyetemig, ami nagy mázli mert Tokyoban nagyon nagyon drága a tömegközlekedés. Ez a busz kb. 20 perc alatt ér a szállásról az egyetemre. :) Ma csak egy órám volt, ez is Japán óra volt. Folytatom következőleg amikor kedvem tartja addig is feltöltök néhány képet.